Előkarácsony a kastélyban
Karácsony a szeretet ünnepe. Ilyenkor minden család együtt ünnepel a világ minden táján. Sajnos egyre inkább az ajándékozási őrületéről szól ez az időszak, arról, hogy minél nagyobb és drágább kütyűvel lepjük meg szeretteinket.
Ezért, találtuk ki a Mi közös élmény Karácsonyunkat. A kastélyszálló csábítása ellenállhatatlan vágyat ébresztett bennünk, hogy kettesben, romantikus környezetben töltsünk el egy hosszú hétvégét. A monumentális építmény az eklektikus átalakítás után még hordozza a barokk stílus jegyeit. A „Kóruskastély” a hangversenyek mellett szakmai műhelymunkára, előadásokra, kiállításokra, találkozókra is alkalmas. A recepción, Miss Röfi fogadott minket, miután regisztráltunk, széles mosollyal útbaigazított, majd kezünkbe nyomta a kéjszobánk kulcsát. Felcuccolás után, ámulva néztük a modern berendezést, fotózás céljából pózoltunk a kamerának, kezdtük úgy érezni magunkat, mint „Gróf Hakapeszi és becses neje”.A vidám bohóckodásnak a felséges gyomrunk korgása vetett véget, vacsora lent a pincében hat órától, az elsők között érkeztünk. Vadászatokra emlékeztető étterem látványa, a kellemes kiszolgálás, erősítette bennünk az érzést, hogy ilyen helyen kellene élnünk. A vacsora háromfogásos volt, finom borral öblítettük le, majd levezetésképpen megnéztük az ebédlő mellett lévő kortárs kiállítást. Lifttel mentünk fel a szobánkba, ahol az idilli környezet megteremtése után, pezsgő mellett kívántuk boldog elő karácsonyt egymásnak. Másnap, reggeli után meglátogattuk Európa egyik legnagyobb fedett vízi élményparkját, mely egész éven át felejthetetlen szórakozást kínál minden korosztálynak, 72 méter átmérőjű, 5 emelet magasságú óriáskupola fedi, lélegzetelállító látványosság a függőhidakkal, tornyokkal és medencékkel, ez a „ mosolygó szobrok” birodalma. Kedvünkre kiszórakoztuk magunkat, aztán a tervek szerint soppingolni indultunk, szerencsénk volt, jó áron tudtunk vásárolni. Este a vacsoránál elégedetten összegeztük a nap eseményeit és kissé szomorúan gondoltunk, a másnapi hazaindulásra. Tíz körül indultunk, az első megálló Tatán volt a vadludak vonulását szerettük volna megnézni, sajnos eggyel sem találkoztunk. Egy kávé után Oroszlán felé vettük az irányt. Majkon a Kamalduli remeték cellalakásait tekintettük meg, Idegenvezetőnk hosszúra nyújtott beszéde, és a hideg szökésre kényszerített bennünket. Sietve autóba szálltunk és Csákváron a kedvenc pubunkban fogyasztottuk el a megkésett de, jól kiválasztott ebédünket. Majdnem hat óra volt, hogy hazaértünk, a macskáink rohantak elénk, mi pedig örömmel gondoltunk vissza a mi kis közös előkarácsonyunkra.